A tenyészérték értelmezése

Nyomtatáshoz

Az állattenyésztésben folytatott szelekciós eljárások lényege, hogy a szülők teljesítményénél jobb teljesítményű utódokat tenyésszünk. A tenyésztés során a legfontosabb szempont, hogy a tenyésztésbe állított egyedek örökítőképességéről minél hamarabb képet kapjunk. Az utódok képességét a teljesítményvizsgálat során mérik, az ügető esetében erre maga a versenyzés szolgál. A teljesítmény a versenyek során rögzített adatok alapján mérhető.

A keletkezett nagyszámú adat közül leginkább kézenfekvő a versenyben elért helyezése a lónak. Ez az információ azonban nem tükrözi a ló valós teljesítményét és ennek számos oka lehet. Ilyenek pl.:

·         egy hendikepben elért első helyezés nem hasonlítható össze egy díjban elért első helyezéssel;

·         szintén más teljesítményre és képességre utal egy 5 fős mezőnyből első helyen végezni, illetve egy 15 fős mezőnyből;

·         egy orrhossznyi különbség két ló között pl. egy közép vagy hosszú távon futott verseny esetében nem tanúskodik valódi különbségről még akkor sem, ha ezzel a ló Derbyt nyer;

·         Ezek alapján egyértelműen látható, hogy egy-egy verseny eredménye alapján nem vonhatunk le hosszú-távú következtetéseket a lovunk teljesítőképességéről, illetve hogy a különböző versenyekben elért helyezések alapján a lovakat nem lehet egyértelműen rangsorolni.

Másik lehetőség a teljesítmény mérésére az időeredmény, azaz a km-idő. Hazánkban az adatok rögzítésekor ezt minden egyed estében rögzítik rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt. Ez már némileg jobban kifejezi a versenyben elért teljesítményét a lónak, azonban itt is számolnunk kell némi torzítással, hiszen minden versenynek más és más a tempója, vannak erős tempójú hendikepek és előfordulnak lassabb tempójú díjak is.

A versenyzés és versenyeztetés gazdasági szempontok alapján történő értékelésekor elkerülhetetlen a versenyben nyert pénznyeremény figyelembe vétele. Ez is kifejezője lehetne a ló versenyteljesítményének, ugyanakkor számos problémát vet fel:

1.    a versenyek díjazása jelentősen eltérhet egymástól;

2.    a helyezett lovak közül is csak az első öt részesül pénzdíjban, így a pénzt nem nyert lovak értékelés nélkül maradnak;

3.    a nyeremények elosztása a helyezett lovak között a versenykiírásban megállapított módon történik. Egy példa a közelmúltból, a 2012. június 27-én futott Emma Boss Díjban, 1900 méteren az első és másodikként célba ért ló között egy hossz különbség volt, a nyert versenydíjban viszont az elsőként végzett ló dupla annyi nyereménnyel térhetett haza. Ez azonban nem azt jelenti, hogy „kétszer olyan jó képességű volt”.

Az eddig leírtakból látható, hogy egy ló versenyteljesítményének a mérése nem éppen egyszerű feladat. A versenyteljesítmény azonban csak az adott körülmények között mért eredménye a lónak, amely a valós képességet sok esetben nem tükrözi. Számos olyan tényező van, melyek a versenyben nyújtott teljesítményt befolyásolhatják. Ezek a tényezők – környezeti tényezők – alapvetően két csoportba oszthatók.

Az egyik csoportba a verseny alatt a lóra ható tényezők tartoznak. Ilyenek pl. a hajtó, a pálya talaja, az időjárás, stb. Ezek közül is néhány tényező minden, a versenyben futó lóra együttesen hat, néhány tényező pedig egyedileg hat a lovakra (minden lovat más személy hajt a versenyben).

Ezektől a hatásoktól élesen elkülöníthetőek azok a tényezők, melyek a második csoportba tartoznak. Nevezetesen a ló felnevelési, tartási, takarmányozási körülményei. Az alkalmazott tréningmódszer, mellyel a versenyre készíti a lovat a tréner. Szintén befolyásolja a ló teljesítményét annak ivara és életkora.

Ezek után felmerül a kérdés, létezik-e olyan értékelési rendszer mely alapján egy versenyló képessége objektíven megállapítható, létezik-e olyan módszer, amely az eddig felvázolt problémákat kiküszöböli, azokra korrigál.

Ezek a problémák nemcsak a lótenyésztésben, hanem a gazdasági haszonállatok tenyésztési programjának kidolgozásában, végrehajtásában is felmerülnek. Éppen ezért az 1980-as években kidolgoztak egy olyan tenyészérték-becslési eljárást, mely minden mai modern eljárás alapja lett. Az eljárás alkalmazása esetén lehetővé válik mind a fix (pl. ivar, életkor, a verseny éve, helyszíne, a verseny távja, stb.), mind a véletlen hatások (pl. hajtó) számszerűsítése és a szelekciós tulajdonságok mindegyikére vonatkozó, nagy pontosságú tenyészérték becslése. A módszerrel minden tenyészállat-jelöltre egyedi tenyészérték számítható akkor is, ha az egyed még nem rendelkezik saját versenyeredménnyel. Így akár a szülők, vagy az oldalági rokonok teljesítményei alapján is nagy pontossággal előre jelezhető a várható tenyészérték.

De mi is az a tenyészérték?

A tenyésztérték az egyednek a populáció átlagához viszonyított genetikai értéke. A genetikai érték pedig az a mérőszám, amellyel a számunkra fontos tulajdonság (jelen esetben a versenyteljesítmény) jellemezhető. Ez a genetikai érték tehát úgy kerül meghatározásra, hogy az egyed teljesítményét más lovak teljesítményéhez viszonyítjuk, úgy hogy minden ló esetében figyelembe vesszük az értékelés során a ló életkorát, ivarát, az adott verseny távját, az indulók számát, a verseny évét, a ló hajtóját és trénerét. Ezeket a számításokat minden egyed esetében versenyenként végzi el egy nagy kapacitású számítógép. Az eredmény pedig minden egyed esetében az ún. becsült tenyészérték. A tenyészértéket csak becsülni tudjuk, mert nem minden, a versenyteljesítményt befolyásoló hatást tudunk egyértelműen azonosítani. Azonban a becsült tenyészértékhez tartozik egy ún. megbízhatósági értékszám, amely a valós és a becsült tenyészérték közötti kapcsolatról tájékoztat. Ez az érték 0 és 100% közötti lehet és a becslés pontosságáról ad tájékoztatást, ezért megbízhatósági értéknek nevezzük. Minél nagyobb tehát a becsült tenyészérték megbízhatósága, annál jobban közelít a valós tenyészértékhez.

A tenyészérték-becslés célja nem az, hogy a ló versenyteljesítményét minél pontosabban megbecsülje, hanem az, hogy a továbbtenyésztésre kerülő lovak kiválasztásakor azok tenyésztésbeli értékét megbecsülje, előre jelezze. Éppen ezért elsősorban tenyésztési célokat szolgál, ezért veszi figyelembe az egyedek közötti rokoni kapcsolatokat is. A tenyészérték tehát az egyed örökítő képességét is kifejezi, ami nem azonos az egyed versenyteljesítményével. Mindenki előtt ismeretes, hogy bizonyos lovak jobban, bizonyos lovak kevésbé örökítik képességeiket. Egy kiváló versenylovat fel lehet tenyészménként állítani, viszont ha utódai nem hozzák az eredményeket, akkor nem szabad a későbbiekben felhasználni (ezt az elvet követte a világ jelenleg egyik legeredményesebb sportló-tenyésztő országa, Hollandia is, a holland sportló tenyésztésénél).

A tenyészértékek mellett közlik azok megbízhatóságát is. A becsült tenyészértékek átlaga, így a hazai ügető állomány átlaga 100 pont értékre van beállítva. Ennek megfelelően azon egyedek, melyek ennél magasabb pontszámot kaptak az átlagnál jobbak, míg azok, amelyek alacsonyabb pontszámot kaptak az átlagnál rosszabb teljesítményűek. A becsült tenyészértékek értelmezésekor az eredmények nagyságrendjét célszerű vizsgálni.

Mivel a teljesítményvizsgálat folyamatosan zajlik és újabb és újabb egyedek versenyeznek, a tenyészértékeknek naprakésznek kell lenniük, éppen ezért a fent leírt elemzések minden versenyszezont követően elkészülnek. Így a következő év párosítási tervének elkészítésekor már figyelembe vehetők.

 

Dr. Bokor Árpád