KIVONAT A MAGYAR LOVAREGYLET ALAPSZABÁLYÁBÓL
I.
Általános rendelkezések
1. A Magyar Lovaregylet (a továbbiakban: Egylet) jogi személy, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működő egyesület.
2. Az Egylet székhelye: 1101. Budapest, Albertirsai út 2-4.
Az Egylet működési területe: Magyarország
Az Egylet jelvénye: Fekete színű patkóban arany színű lófej, piros-kék mezőben
II.
Az Egylet célja és feladatai
1. Az Egylet célja feleleveníteni és ápolni az 1869-ben alakult Magyar Lovaregylet, valamint az 1883-ban létesült Magyar Ügetőverseny Egyesület értékes hagyományait, előmozdítani a hazai lótenyésztés és lóversenyzés, valamint más lovas sportok fejlesztését. A Magyar Lovaregylet a fenti két autonóm testület szellemi utódjának tekinti magát. A fenti cél érdekében az Egylet gazdasági tevékenységet folytathat.
2. Az Egylet tevékenysége politikamentes, az Egylet nem fogad el semmilyen támogatást politikai pártoktól és nem támogat semmilyen politikai célokat.
3. Az Egylet feladatai
- Segíti a magyarországi galopp és ügető versenyek szervezését és lebonyolítását.
- Tájékoztatja tagjait a nemzetközi lóversenyeken való magyar részvétel lehetőségeiről és közreműködik a részvétel megszervezésében.
- Közreműködik a lóversenyzéssel és a lótenyésztéssel összefüggő oktatásban és szakember-képzésben.
- Lehetőséget biztosít a hajtók, lovasok, idomárok és a versenyzés terén dolgozó más szakemberek hatékony érdekképviseletéhez, véleményük kifejtéséhez.
- Szakmai segítséget nyújt a hazai versenyekkel kapcsolatos versenyintézőségi feladatok ellátásához.
- Elősegíti a hazai lóversenyzés képviseletét az illetékes nemzetközi szervezeteknél.
- A maga eszközeivel segíti méneskönyvek szakszerű kiadásának lebonyolítását.
- Elősegíti a tenyésztési célok összehangolását.
- Minden szakmai fórumon védi és képviseli a versenyló tulajdonosokat és tenyésztőket.
- Kiemelten kezeli a lovas kultúra és a versenysport hagyományainak ápolását, őrzését.
- Gondoskodik az egyesület működéséhez szükséges anyagi alapok megteremtéséről.
III.
Az Egylet tagsága
1. Alapító tag: az Egyesület megalapításában részt vevő, az alapító okmányát aláíró jogi-, vagy természetes személy, valamint jogi személyiséggel nem bíró társaság. Az Egylet alapító tagjai:
- Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát
- Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát
- Orosházi "Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet
- Törökszentmiklósi Állami Gazdaság
- "Egyetértés" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Tök
- Enyingi Állami Gazdaság
- Kutasi Állami Gazdaság
- Baki Állami Tangazdaság
- Székkutasi "Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet
- Cecei "Béke" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet
- Ostenhof Vadaskerti Idegenforgalmi és Lótenyésztő Kft
- "Határőr" Mgtsz, Babócsa
- Sipos Péter és Társai, Budapest
- Dr. Balogh Julianna és Társa, Budapest
- Kentaurs Kft, Budapest
- Soltész András, Budapest
- Erdei Károly, Budapest
- Németi Lajos, Budapest
- Száraz György, Dunakeszi
- Malya Zoltán, Siófok
- Frank László, Érd
- Bozsó Tamásné, Budapest
- Piehl János Pilisvörösvár
- Pitzer Gábor, Budapest
- Hitka Péter, Budapest
- Totyik Mihály, Budapest
- Nagy Lászlóné, Orosháza
- Viczen Pál, Budapest
- Dr. Csapó György, Budapest
- Farkas Ferenc, Budapest
- Lajos József, Budapest
Az Egylet mindenkori tagsága tisztelettel őrzi az alapító tagok nevét, ezért az alapító tagok listája a jelen megújított Alapszabály része.
2. Az Egylet rendes tagja lehet:
Minden magyar állampolgár, valamint jogi személy vagy gazdasági társaság:
- aki legalább egy lovat futtat, amely a versenyszervezőnél regisztrálásra került, avagy egy olyan lovat tenyészt, amely a Magyar Méneskönyvbe vagy a Magyar Ügető Méneskönyvbe felvételt nyert,
- és akit kettő rendes tag írásos ajánlása alapján az Egylet Elnöksége felvesz a tagok sorába.
3. Az Egylet tiszteletbeli tagjai:
Az Egylet tiszteletbeli tagjává az Elnökség olyan természetes személyeket választhat meg, akik köztiszteletben állnak és kiváló érdemeket szereztek a magyar társadalom építésében. A tiszteletbeli tagok az egyesület érdekében segítik és támogatják a magyar lósport fenntartását és fejlődését.
Az Elnökség a tiszteletbeli tagok közül tiszteletbeli elnököt választhat.
4. A rendes tagok kötelezettségei:
- kötelesek elfogadni és betartani az Alapszabály rendelkezéseit és az Egylet egyéb szabályzataiban foglaltakat,
- végrehajtják az Egylet testületei által hozott határozatokat,
- saját tevékenységi területükön belül érvényt szereznek az Egylet testületei által meghatározott tenyésztési, versenyeztetési irányelveknek,
- teljesítik a Közgyűlés által meghatározott anyagi hozzájárulási kötelezettségüket.
5. A rendes tagok jogai:
- személyesen, illetve jogi személyek esetén képviselőik útján részt vehetnek az Egylet tevékenységében, tisztségek viselésére választhatók és választójoggal rendelkeznek,
6. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:
A tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyűlésen, az Egylet bármely testülete részére javaslatot tehetnek, igénybe vehetik a részükre meghatározott kedvezményeket. A tiszteletbeli tagok kötelesek az Egylet erkölcsi támogatására.
7. Az Egylet pártoló tagjai:
Pártoló tag lehet az, aki az Egylet Alapszabályával egyetért, az Egyletet támogatni akarja, és részt vesz az Egylet munkájában, valamint önkéntes vagyoni hozzájárulást fizet.
IV.
Az Egylet szervezete
1. Az Egylet legfőbb szerve a Közgyűlés, amely az egyesületi élet minden kérdésében dönt és amely a rendes tagok összessége. A Közgyűlésre a rendes tagok mellett meg kell hívni a tiszteletbeli és a pártoló tagokat is. Az Egyesület vezető testületei az Elnökség és a Felügyelő Bizottság.
2. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendestagoknak több, mint 50%-a jelen van. A Közgyűlést az Egylet Elnöke hívja össze a napirendet és a megismételt közgyűlés megtartásáról szóló figyelmeztetést is tartalmazó meghívóval, melyet a kitűzött időpont előtt 15 nappal kell megküldeni a résztvevőknek.
3. Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést az eredetileg kitűzött időpont után 1 órával ugyanazon a helyen, ugyanabban az időpontban, ugyanazzal a napirenddel kell megismételni.
4. A Közgyűlésről az elhangzottak lényegét napirendenként tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni A jegyzőkönyvet meg lehet küldeni azoknak a tagoknak elektronikus úton, akik bejelentették email címüket az Egyletnek..
5. A Közgyűlés az Egylet ingatlan-vagyonának átruházásával, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásával kapcsolatos kérdésekben kétharmados, más kérdésekben egyszerű szótöbbséggel határoz.
6. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
- Az Alapszabály megállapítása és módosítása
- A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározása és módosítása.
- Az Egylet tisztségviselőinek Elnök, Alelnök valamint az Elnökség tagjainak megválasztása,
7. A Közgyűlés 3 (három) évre szóló megbízatással 5 (öt) tagú elnökséget választ. A Közgyűlés megválasztja az Elnököt és az Alelnököt, valamint elnökségi tagnak az ügető és galopp szekcióvezetőt és ezenkívül egy tagot.
8. Az Elnökség irányítja az Egylet tevékenységét két közgyűlés között, meghatározza az Egylet ügyviteli szervezetét.
9. Az Elnök hívja össze a Közgyűlést és az Elnökséget, vezeti az üléseket.
10. Az Elnök munkáját az Alelnök segíti, aki az Elnök általános helyettese, az Elnök akadályoztatása esetén az Alelnök teljes elnöki hatáskörben jár el.
Az Egylet irodáját az Alelnök vezeti és egy személyben irányítja az iroda munkáját.
11. Az Egylet Elnöke társadalmi megbízatásként látja el tisztségét, részére az Elnökség tiszteletdíjat állapíthat meg.
12. Az Elnökség szükség szerint szak- és munkabizottságokat, tanácsadó-véleményező testületeket hozhat létre, illetőleg részfeladatokkal tisztségviselőket bízhat meg.
13. Az Egylet testületeinek és a tisztségviselők feladatainak részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
V.
Az elnökségi ülések megtartásának általános szabályai
1. Az Elnökség üléseit legalább negyedévenként, ezenkívül szükség szerint tartja meg. A Felügyelő Bizottság jogosult az ok és a cél megjelölésével kezdeményezni az elnökségi ülés megtartását.
2. Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze. Az ülés összehívása írásban, az időpont, a hely, a napirend feltüntetése mellett történik, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal. A meghívó kézbesítése fax vagy email útján is történhet. Az ülésre tanácskozási, felszólalási jogosultságot biztosítva meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, aki akadályoztatása esetén köteles gondoskodni az FB képviseletéről az elnökségi ülésen.
3. A szabályszerűen összehívott elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az Elnökség öt tagjából legalább hárman jelen vannak.
4. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.
VI.
Felügyelő Bizottság
1. Az Egylet működésének ellenőrzésére a Közgyűlés háromtagú Felügyelő Bizottságot (a továbbiakban: FB) választ meg három évre. Az FB élén az FB elnöke áll, munkáját két bizottsági tag segíti.
2. Az FB az Elnökség segítségére van az Egylet költségvetésének kidolgozásában és közgyűlési előterjesztésében.
3. Ellenőrzi az alapszabályban és az Egyletre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti működést, a Közgyűlés határozatainak végrehajtását.
VII.
Az Egylet gazdálkodása
1. Az Egylet gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. Az egyesületi célok teljesülése érdekében végzett gazdasági tevékenysége keretében non-profit gazdasági társaságot hozhat létre.