Az ügető kialakulását az az igény alapozta meg, hogy viszonylag nagy távolságot gyorsan lehessen leküzdeni, erre pedig az ügetés jármódban haladó ló a legalkalmasabb. A gyors lovak megjelenése pedig megalapozta a versenyzést Amerikában és Oroszországban, majd a XIX. század közepétől kezdve Európa más országaiban is. Az ügető kifejezett versenyló, a fajta kialakulására és fejlődésére a versenyzés meghatározó befolyással van. Az ügető tenyésztése sajátos, hosszú idő alatt több országban kialakult versenyrendszeren alapszik, az egyedeket korán használatba veszik, s ezek a tények döntően meghatározzák a felnevelés és előkészítés feladatait. A fejlett országokban az egész ágazat mint lóversenyipar működik, viszonylag komoly szerepet játszva a nemzetgazdaságban.
A világon négy ügető fajta létezik: az amerikai, a francia, az orlov és az orosz. A magyar tenyészállomány szinte tiszta amerikai, mivel világszerte ez a legelterjedtebb és legeredményesebb. Kialakulásában több fajta vett részt: angol telivér, norfolk ügető, hackney, anglo-arab, arab és berber, morgan és különböző poroszka fajták, de egyes források szerint németalföldi lovak is szerepet játszottak. Szükséges jelezni, hogy az orlov és a francia fajta létrejöttekor is használták a németalföldi lovakat. Amerikában a szelekció alapja főként a teljesítmény, a gyorsaság volt. A XIX. században alkalmazott rokontenyésztéssel erősítették a kívánatos tulajdonságokat. Az amerikai fajta tenyésztői a kancacsaládokra kiemelt figyelmet fordítanak, azokat folyamatosan fejlesztik, a kiemelkedő családok ezért nagyon terebélyesek és szinte az egész fajtát uralják.
Hazánkban a fajta kialakulásában nagy szerepet játszott a jukker ló, mely nem volt önálló fajta, hanem egy tipus, nagy kereslet volt rá könnyű fogatlóként nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is, mivel kitűnően megfelelt erre a célra. A jukkert döntően amerikaival keresztezték és így gyakorlatilag fajtaátalakító keresztezés történt. A XX. század második felében, amikor szerény lehetőségek voltak arra, hogy külföldről modern származású ügetőkhöz lehessen jutni, a tenyésztők mindig igyekeztek olyan amerikai méneket beszerezni, melyek a világ akkor legeredményesebb apaménjeinek fiai voltak. Ennek is az eredménye, hogy jelenleg a tenyészanyagot amerikainak lehet tekinteni.
Napjainkban a mesterséges termékenyítés olyan tenyésztéstechnikai eljárás, ami lényegesen meggyorsítja a genetikai előrehaladást, mivel a kiemelkedő apaménektől nagy létszámú utód születik, ezt a módszert hazánkban is széles körben alkalmazzák. A tenyésztők nagy figyelmet fordítanak a kancacsaládokra is, mivel a teljesítmény genetikai részének a legszilárdabb alapját a megbecsült és folyamatosan fejlesztett családok biztosítják.
Az ügető küllemi jellemzője az enyhén durva fej, kifejező szemek, középhosszú jól izmolt magasan-középmagasan illesztett nyak. Hosszú jól izmolt, alacsony marja, feszes erős háta, hosszú és széles ágyéka, erős, jól izmolt, gyakran csapott fara van. A mély, jól fejlett mellkas, hosszú meredek lapocka, hosszú felkar és alkar jellegzetes ismérve. Emellett rövid, jól izmolt konc, hosszú, meredek comb jellemzi, a hátulsó végtagok esetenként kardosak. Alkata jól izmolt, izületei kifejezettek. A paták erősek, kicsik. Mozgása nem magas, a far lökőereje jól érvényesül, a hátsó végtagok ügetésben általában nyitottan mozognak. Nyugodt, kiegyensúlyozott, de idegrendszere élénk. Leggyakoribb szín a pej és sötétpej, de előfordul fekete és sárga is, a szürke ritka, általában a jegy kevés.
A versenyeket hazánkban nagyrészt középtávra (1900-2400 méter) rendezik, de futnak rövidtávra (1600-1800 méter) is. Magyarországon az első ügetőversenyt 1857-ben rendezték kettesfogatoknak, melyet Blaskovich Ernő nyert. A versenyzésen kívül szívesen használnak ügetőket más területeken is. Szívós, kitartó fajta, a legtöbb egyed kitűnő idegrendszerrel rendelkezik, nyugodt, könnyen kezelhető, ebből eredően értelmes, ezért széles körben felhasználható, e jó tulajdonságai miatt nagyobb figyelmet érdemelne, mint amelyben eddig részesült.
A fajta magyarországi további fejlesztésében döntő szerepet játszik a lóversenyzés bevétel-termelő képessége és nagyon fontos szerepe van a tenyésztők nemzetközi kapcsolatrendszerének és képzettségének is. A hazai helyzet ugyanakkor kapcsolódik a nemzetközi folyamatokhoz, a lóversenyzés a XX. században a szórakoztatóipar egyik ágazatává vált, az ennek megfelelő működtetés meghatározza az egész ágazat helyzetét ezen belül a fajta fejlődését is. Az anyagi alapokat szinte teljes egészében a versenyekre kötött fogadások teremtik meg.